A spenót eredete
A spenót a Közel-Keletről, valószínűleg az ősi Perzsiából származik. Több mint 2000 éve termesztik. Már a VII. században eljutott Kínába, amikor is Nepál királya ezt a zöldséget küldte ajándékba Kína császárának. Európában csak a IX. században ismerték meg, amikor a szaracénok megtámadták Szicíliát, innen vitték a mórok tovább Spanyolországba (tény, hogy emiatt egy darabig spanyol zöldségként volt ismert), és innen került Angliába az 1500-as évek közepére. A spenót vagy más néven paraj egynyári növény, amely akár 30 cm magasra is megnő.
A spenót fogyasztása
A spenót főzve és nyersen egyaránt fogyasztható. A nyers spenót íze enyhe, kissé savanykás, kiválóan illik salátákba. A bébi spenót a leggyakoribb spenótfajta, ideális választás salátákba, főzéshez túl zsenge. A bébi spenót levele sima, íze enyhén édeskés, a többi spenótfajtához képest kevesebb oxálsavat tartalmaz. A bébi spenótot általában előre mosott és csomagolt formában tudjuk megvásárolni az üzletekben szinte egész évben. Érdekesség, hogy a statisztikák szerint a spenót forgalma 300%-kal nőtt, miután mosott és előrecsomagolt termékként is kapható a hipermarketekben. A spenót szezonja a tavaszi hónapokra esik (április-május), és az ára is ilyenkor a legalacsonyabb. A spenótot nyersen is eheted, de a legegészségesebb elkészítési mód az 1 perces hőkezelés, forró vízben. Az 1 perces hőkezelés további előnye, hogy csökkenti a spenótban lévő oxalátok (oxálsavak) mennyiségét, és segít kihozni a zöldség kellemesen enyhe, édeskés, jellegzetes ízét, miközben a levelek megtartják élénkzöld színüket, és tápanyagaikból sem veszítenek sokat.
A spenótban lévő vitaminok és ásványi anyagok
A spenót tápértékét fehérje-, ásványi só- és vitamintartalma adja. A levél szárazanyag-tartalmának 30%-a fehérje. A vitaminok közül az A – és C-vitamin-tartalma jelentős, bár az utóbbi nagy része főzéskor kioldódik. A spenót igen sok karotinoidot tartalmaz, például béta-karotint, ami az A- vitamin előanyaga. A lutein nevű antioxidáns hatású karotinoidból is sok van benne. Számos vizsgálat szerint a sötétzöld levélzöldségek rendszeres fogyasztása némi védelmet nyújt többféle rákbetegséggel szemben. 1994-ben a Harvard Egyetemen végzett kutatás során kimutatták, hogy a karotinoidokban gazdag étrend csökkenti az időskori vakság egyik leggyakoribb okának a szemben lévő sárgafolt korral járó elfajulásának kockázatát. A szem ideghártyájának központi része ritkábban ment tönkre azoknál az idős embereknél, akik sok zöld levélzöldséget fogyasztottak.
Koncentrált formában tartalmaz a szervezetünk számára hasznos tápanyagokat. Ilyen tápanyagok többek között az antioxidánsként viselkedő mangán, a réz, a cink, az E-vitamin és a szelén; az energiát biztosító B1-vitamin, a B2-vitamin és a niacin; a csontok épségéért felelős kalcium és foszfor; az emésztést segítő élelmi rostok; az izomépítő fehérjék; a gyulladáscsökkentő omega-3-zsírsavak; és a pihentető alvást elősegítő triptofán. A spenót hasznos folsavforrás is, ezért fogyasztása különösen ajánlott terhes nők számára, mivel segít megelőzni a velőcső-záródási rendellenességeket. A népi gyógyászatban spenótot ajánlottak magas vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen. A spenót sok káliumot tartalmaz, ez az elem fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában. A spenót ideális választás nemcsak azért, mert gazdag tápanyagokban, hanem azért is, mert alacsony a kalóriatartalma: kb. 180 g főtt spenót mindössze 41 kalóriát tartalmaz!
A spenót és az oxalátok
A spenót azon zöldségek közé tartozik, amelyek nagy mennyiségű oxalátokat tartalmaznak. Ezek a természetben (növényekben, állatokban, emberekben) megtalálható olyan vegyületek, amelyek ha koncentráltan fordulnak elő, kristályosodást és egészségügyi problémákat okozhatnak (jó példa erre a vesekő). Ezért ha vese- vagy epehólyag problémákat tapasztalsz, inkább kerüld a spenót fogyasztását. Ha nagy mennyiségű kalciumra van szükséged, figyelj oda arra, hogy a spenót magas oxalát tartalma korlátozza a kalcium felszívódását. Ez az anyag megköti a spenótban lévő vasat és kalciumot, így gátolja azok felszívódását. Vizsgálatok kimutatták, hogy rengeteg mennyiségű spenótot kellene ahhoz megenni, hogy a benne lévő oxálsav komolyabb mértékben befolyásolja a kalciumfelvételt. C-vitamin-készítmények és spenót együttes fogyasztása elősegítheti a vese- és hólyagkő képződést, mivel ezek egyik fajtája az oxálsavból képződött kristályok lerakódásával alakul ki.
Forrásjegyzék
dietless.hu
http://vitamin.dynanix.com/vitaminok-nyomelemek/spenot.php
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: